Ki vagyok én, és miért írok nektek?

Tapasztalatok szerint ilyenkor illene valami olyat közölnöm magamról, hogy "mióta az eszemet tudom, író akartam lenni" vagy legalább valami olyasmit, miszerint "első novellámat 6 éves koromban írtam". Azonban a helyzet az, hogy nekem nincsenek ilyen frappáns történeteim. Sőt, ha valaki néhány évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy az írás a mindennapjaim részévé válik, esetleg könyvem jelenik meg, biztos vagyok abban, hogy egészen furcsán néztem volna rá. Akkor azt gondoltam, hogy ez csak a kiváltságosak mulatsága, ma azt gondolom, hogy mindenkié. Régen meg voltam győződve arról, hogy mindenkinek a kijelölt pályán kell haladnia, ma úgy hiszem, az élet nagy dolgai akkor kezdődnek, ha belekóstolunk az ismeretlenbe.

Biológus, viselkedéselemző és hamarosan pszichológus vagyok, emellett pedig két kisfiú anyukájaként és férjem feleségeként olyan nő, aki mindig új célokat jelöl ki magának, és aki nem igazán szereti az üresjáratokat (perceket) az életében. Így történhetett az is, hogy a hivatásaim mellett valahogy mindig is úgy éreztem, hogy a bennem élő fantázia - amit a rengeteg gyerekkori mesenézés sem volt képes meggyengíteni -, keresi a felületet, ahol képet ölthet. Így jött az írás, amely érdekes módon úgy lépett be az életembe, mint egy szimpatikus idegen, akivel bár korábban még nem találkoztunk, mégis azonnal megtaláltuk a közös hangot. Így kaptam azon magam, hogy alig két évvel a „mi lenne, ha leülnék a laptop elé, és kiírnám magamból mindazt, ami bennem van” -gondolat megfoganását követően ma egy népszerű oldal, a 7köznapi pszichológia blog elhivatott szerkesztőjének és a Három nővér trilógia lelkes írójának tudhatom magam.

Amellett, hogy sorra vetem papírra a bennem élő gondolatokat, nem szűntem meg az olvasás szerelmesének is lenni. Freud azt mondta, hogy az álom a tudatalattiba vezető királyi út. Én azt gyanítom, hogy az álomszövéshez hasonlóan az írás és olvasás is képesek közelebb vinni minket belső önmagunk felé. Mikor kezünkbe veszünk egy könyvet, megnyitjuk érzelmeinket, félelmeinket, szorongásainkat vagy éppen titkos vágyainkat, hogy velük együtt beléphessünk egy olyan közös világba, amelynek játszóterét az író alakította ki, de az olvasó építi tovább fantáziája által.

És ez az, ami csodálattal és hálával tölt el, amiért rátaláltam az írásra...még ha nem is akartam író lenni, mióta az eszemet tudom. 

- M.S.A. -

A bejegyzés trackback címe:

https://3nover.blog.hu/api/trackback/id/tr4314506976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Csatlakozz Facebookon, ha még többet olvasnál!

3 nővér - 1 fiú

Három nővér, három történet, egy közös titok. Ami persze azért elég nagy ahhoz, hogy ne tudd letenni majd a könyvet. Nemsokára érkezik a Három nővér sorozat első része!

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása